Avató beszédek (2012.január 27.)

Tisztelettel köszöntöm a meghívott kedves Vendégeket.
Külön köszöntöm Font Sándor országgyűlési képviselő urat, a Béla Borászat ügyvezetőjét Béla Zoltán urat, a családi vállalkozás minden tagját és munkatársait az új feldolgozó üzem átadási ünnepségén.

Megtiszteltetés számomra, hogy Béla Zoltán ügyvezető úr felkért, hogy a mai napon mondjak néhány szót.
Szívesen teszek eleget a felkérésnek, hiszen a Béla Borászat nem csak munkát ad az itt élő embereknek, hanem hírnevet is szerzett ennek a kis településnek.

A mai nap ünnep a Béla Borászatnak az életében.
Egy, a mai kor kihívásainak megfelelő építménnyel lettek gazdagabbak.

Egyre több helyen látom kiírva, hogy egy-egy település a szőlő és a bor városa.
Úgy gondolom ez Imrehegy településre is igaz lenne annyi változtatással, hogy a szőlő és a bor községe.

A település szőlő területe 680 ha.

A település lakossága nem csak ma, hanem a község megalakulása -1952. előtt is elsősorban szőlőművelésből élt és a borkészítésnek van hagyománya.

A község egyik legöregebb épülete az 1914-ben épült és egykoron a Kalocsai Érsekség tulajdonában lévő káptalani pince.
Az új létesítmény külsőre a káptalani pince hasonmása és ezáltal a település impozáns épületévé is vált.

Az 1991-től családi vállalkozásban működő borászat fokozatos fejlődése, szakmai munkája méltán érdemli ki az elismeréseket.

Amikor egy-egy továbbképzésen részt veszek és azt mondom Imrehegyről jöttem, szinte 80 %-ban megjegyzik „ott működik a Béla Borászat”.
Ha egy vállalkozás nevét a jó minőségű termék révén emlegetik, akkor azt a szakmai munkát már elismerték.

Amennyiben finom, különleges íz-illatvilágú bort szeretne kóstolni
a kedves vendég, Imrehegyen azt is megteheti, mert a műemlék jellegű káptalani pincében a Béla Borászat 50 fős csoport létszámig borkóstolókat tart.
Ez már egy lépcső a borturizmus felé.

Béla Zoltán úr a kitartó munkájával bebizonyította, hogy a Kiskunság homoktalajain termő szőlőből is lehet kiváló bort készíteni.
Nyílván ez jó alapot adott ahhoz, hogy termékeik ott lehetnek a vezető kereskedelmi láncok üzleteinek bor kínálataiban.

Nem vagyok rendszeres borfogyasztó, de azt tudom, hogy a rosé borok iránti kereslet növekvő tendenciát mutat.
Ebben a borászatban a rosét is kiválóan készítik és nem véletlen, hogy már 1999-ben megnyerték az első Miklós-napi rosé versenyt.

Béla Zoltán úr újságíróknak tett nyilatkozataiból is kitűnik a szakma szeretete és az elhivatottság.

Az egyik nyilatkozatából idézek:

”Nagyon örülök, hogy a Fritmannék, igaz jó tízéves küzdelemmel, és az egész család összefogásával végre mindenki számára bebizonyították, hogy kiváló borokat lehet készíteni a Duna Borrégióban.
Engem is hajt szinte minden nap, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy méltó helyre kerüljön Imrehegy – Kecel, vagy mondjuk úgy a „Három város” kistérségében folyó szakmai munkának a becsülete, mert tudom azt, hogy az elismerés, az itt készült boroknak és borászoknak kijár.”

Ez a kitartó szakmai munka folyamatosan hozza az elismeréseket a borászatnak, nemcsak a hazai versenyeken, hanem külföldön is.
Úgy gondolom, az elismerések csúcsának számít, hogy a Béla Borászat a 2009-es kései szüretelésű Nektár borával Brüsszelben aranyérmet nyert.

Mint községi vezető én is kitartó vagyok és türelmesen várom, hogy a médiában meghalljam és olvassam, hogy az év borásza Béla Zoltán lett.

Kívánom, hogy az új feldolgozó üzem sikeresen segítse azt a szakmai munkát, és azt a célt, amelyet kitűzött magának a Béla Borászat.

Ehhez erőt, egészséget, kitartást, jó évjáratokat és további aranyérmes borokat kívánok.

Gyenizse Lajosné Imrehegy polgármestere

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!

Ünnepelni, és egy kicsit örülni is jöttünk össze a mai napon a Béla Borászati Kft telephelyén,
Imrehegyen. A mai napon kerül hivatalosan felavatásra, átadásra egy újabb beruházás, ami egy korszerű szőlő-feldolgozót, bortárolót és szociális helységeket takar. Ünnepelni jöttünk, hogy a térség, a Régió ismét gazdagodott egy korszerű, a mai idők elvárásainak megfelelő feldolgozóval és bortárolóval. És örülünk annak, hogy ez a beruházás természetesen lehetőséget teremt, hogy még magasabb minőségek kerüljenek ki ebből a pincészetből, ha a lehetőség igyekezettel, tehetséggel és tudással párosul. Azt gondolom, itt jelen van mindkettő.
Béla Zoltán ügyvezető bizony messziről indult, mire idáig elért. Ez a fiatalember 91-ben végzett a Ménesi úton, a Kertészeti Egyetemen. A dátum azért érdekes, mert akkor már látszott, hogy a korábban jól működő nagyüzemek sorsa megpecsételődött, tehát ott elhelyezkedni nem sok jóval kecsegtetett. A saját borászat viszont még nem volt sehol. De voltak szülők, akik itt Imrehegyen rendelkeztek egy kis szőlővel, és egy tanyával. Mellesleg Imrehegy is fiatal, hiszen 1952-től önálló község!
Béla Zoltán mert nagyot álmodni, és elkezdett dolgozni ezen a kis családi birtokon. Természetesen a család mindig aktívan segítette, támogatta. Édesapja Béla Lajos korábban a helyi Szakszövetkezet elnöke, maga is szakember. Egyébként munkássága elismeréseként 2011-ben bronz Életfa Díjat kapott! Közös munkával folyamatosan vettek területeket és telepítettek szőlőket. Bizony a kezdeti időszakok nem voltak könnyűek, sok bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemezte ezt az időszakot. 1994-ben kibérelték a Káptalani pincét, és a borászkodás ebben a műemlékvédelmi felügyelet alatt álló pincében folyt. Ez a pince az államosításig 1952, a Kalocsai Érsekség tulajdonában volt, majd a helyi Szakszövetkezet vette birtokba, és folytatott itt borászati tevékenységet. Ezt a pincét bérelte a családi vállalkozás. Innen ment minden hétvégén egy fuvar bor a főváros irányába. Természetesen ez a forma sokáig nem volt tartható, hiszen a folyamatos telepítésekkel a megtermelt szőlő mennyisége és a vásárolt szőlővel elért alapanyag nagyságrend már új kihívásokat teremtett.
Olyan vevőpartnereket kellett keresni, ahová folyamatosan lehetett szállítani, széles választékban, megfelelő nagyságrendben és csak kicsit kellett izgulni, hogy a bor ára vajon kifizetésre kerül e!
Az igazi minőségi borászkodás lehetőségének megteremtésében fontos állomás volt a saját palackozó beindítása 1998-ban, már ezen a telephelyen. A palackozó évi 2-2,5 millió palack töltésére képes, ami már nagy áruházláncok, ellátó rendszerek számára is mennyiség!
Béla Zoltán pontosan tudta, hogy ha minőségi borokat kíván termelni és elismertetni, akkor saját szőlőterülettel kell rendelkeznie, saját maga által kialakított fajtaválasztékkal. Ennek természetesen alkalmazkodnia kell a helyi hagyományokhoz, sajátosságokhoz. Ma már a borászat 70 ha saját szőlőterülettel rendelkezik, ezen kívül folytat integráló, felvásárló tevékenységet, de az egyértelmű, hogy a saját elvárásainak megfelelő alapanyag biztosítása legkönnyebben saját szőlőterületen biztosítható.

Fő fajtái korábban az Olaszrizling, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zweigelt, Kékfrankos és a Pinot Noir, új telepítések Rajnai rizling, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Tramini, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos és Pinot Noir fajtákból állt.

És belépett a sorba Dr. Bakonyi Károly érdekes új egyedi illatanyagokkal rendelkező fajtája a Cserszegi gyermeke a Nektár! A fajta 1970-ben született a Judit és a Cserszegi fűszeres keresztezéséből, míg a Judit a Kocsis Irma és a Csabagyöngye, a Cserszegi az Irsai Olivér és Piros Tramini fajták keresztezéséből született. Tehát a fajta igazán elismert ősökkel dicsekedhet!
És itt meg kell állnunk egy pillanatra. A minőségi borászkodást mi sem jellemzi jobban, mint amikor a termelő neve egy fajtához kötődik, vagy a fajta kötődik hozzá. Így alakult ki, hogy amikor szakmai körökben azt mondták Frittmann, hozzátették Ezerjó, Kékfrankos rose, Font Kövidinka, Irsai Olivér, Szőke Sándor Generosa, Gál Pincészet Rajnai rizling és Béla Zoli Nektár! Zoltán nagyon ügyesen nyúlt ehhez a fajtához, és a nagyon finom különleges illatanyagú boron kívül megpróbálkozott e fajta túlérett változatának az elkészítésével is, egyértelmű, nagy sikerrel.

Természetesen, ahol ennyi szőlőt dolgoznak fel, ott jó minőségű tájborok és minőségi borok is készülnek, és bizony alkalmazkodni kell a piachoz, ilyen volumen mellett nem lehet csak száraz borokkal szerepelni a piacon. Kell a piaci elvárásoknak megfelelő félszáraz, félédes, széles vevőrétegek számára elérhető árú borok termelése, forgalmazása is. Meggyőződésem, hogy nem ez a Régió problémája. Sok olyan borászatunk van, -köztük a Béla Borászat is- aki méltán lehet büszke az általa forgalmazott mennyiségre és annak minőségére minden kategóriában.
2002-ig a családi vállalkozás úgy működött, hogy az értékesítés Béla Lajos egyéni vállalkozó nevén történt. Ekkor, tehát 2002-ben alakult meg a Béla Borászati Kft, ügyvezetője Béla Zoltán, de természetesen ma is az egész család aktívan, érdeklődésének megfelelően vesz részt a munkában a kialakult hierarhia szerint!

A borászat nagyon sok kiállításon részt vett, nagyon sok borversenyre benevezte borait. A kiállításokon mindig ügyeltek arra, hogy megfelelő szakmai tájékoztatást is tudjanak adni az érdeklődőknek. A borversenyek kapcsán egy személyes élményem Béla Zoltánnal. Megkérdeztem, hogy az adott bort miért nevezted be erre a versenyre – válasza, mert kíváncsi vagyok, hogy az én véleményemet mennyire igazolják vissza a bírálók!
Ez a próbálkozó, kísérletező hajlam teremt lehetőséget arra, hogy új, érdekes egyedi termékekkel jelenjen meg a piacon, és vallom, hogy Zoltánban, boraiban ez a lehetőség mindig benne van.
Pár eredménye a teljesség igénye nélkül, talán a kezdetek, és a legutóbbi kiemelkedő eredmény.
Az első a Papirus RT által szervezett „Ezredvégi üzenet egy palack borban” nevű borverseny, ahol arany és ezüst érmet kapott Pinot Noir borral és annak csomagolásával. 1999-ben nyerte az első Miklós Napi Borversenyt, ami ma már köztudott, a legrangosabb rose borverseny. Szekszárdon aranyérmet kapott 1997-es évjáratú Kékfrankos borával. És az egyik legrangosabb elismerés, Brüsszelben Nemzetközi borversenyen 2009-es évjáratú Kései szüretelésű Nektár borával aranyérmet szerzett! Úgy gondolom a borokról elég ennyi, hiszen Dlusztus Imre barátom részletesen fog erről szólni.

A szakma egyértelmű tisztelete és elismerése, hogy Béla Zoltán 2011-ben Kocsis Pál díjat kapott.

Hölgyeim és Uraim!

Azt szokták mondani, a jó beszéd egyik követelménye, hogy rövid. Ha a többi feltételnek kevésbé feleltem is meg, ezt be kell tartanom!

Ezúton kívánok mindannyiunk nevében Béla Zoltánnak, a családnak, munkatársainak további erőt, egészséget és sikereket a saját, a Régió és a magyar szőlőtermelők, borászok örömére!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kisari István

Pin It
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Kövessen minket!

Elérhetőségeink

e mail cím: belaboraszat@t-online.hu

Mobil (Béla Zoltán): +36 20-938 6161

Posta cím: Imrehegy H-6238 Szarkás u. 56.

Küldjön üzenetet!

Térkép